Érdekes, nem? Vannak olyanok, akiknek csodálatos a külsejük, de mégsincs vonzerejük.
Valami fény sugárzott belőle. És egyszerre mindennek a színe megváltozott. A világ kitágult. Reggel örültem, hogy új napra ébredek. És nem volt határa semminek. Az emberek a világon, jó és szép volt valamennyi. És nem féltem többé semmitől.
Millió nő között alig akad egy tökéletes szépség. A többi elnézésre, megértésre szorul. Csak a lélek pótolhatja a fogyatékosságokat.
Minden szépség tünékeny és pillanatnyi.
A fiatalságot tartjuk az igazi értéknek. Ami fiatal, az szép és egészséges. A korra való utalás valamilyen módon a szépség hiányára való utalás is.
Valaki lehet szép, de ha már abszolút semmi sem hibádzik rajta, és csak állunk s bámulunk, ha szembejön velünk az utcán, akkor a tökéletes szépség saját tökéletlenségünk mércéje lesz, és mint ilyen, korántsem boldogít bennünket.
Ahogy nő benned a szeretet, úgy nő a szépség is.
Igen furcsa, hogy bármilyen csinos is egy nő, saját neme soha nem ismerheti el anélkül, hogy ne tartanák rögtön ádáz ellenségnek vagy megrögzött hízelgőnek.
Mert a test szép formájában semmi egyebet nem kell szeretnünk, mint azt, hogy isteni eredetű lelkünket arra a szépségre emlékeztesse, amelyet korábban az istenek között a maga igaz és tiszta mivoltában látott. (...) A bölcs nem annyira szeret, mint inkább visszaemlékezik.
Ahogy a szerelem szebbé teszi a szeretett nőt, ugyanúgy a nőtől való félelem minden előnytelen vonását aránytalanul felnagyítja.
Egy nő, aki tudja, hogy kicsoda, és mit akar, a leggyönyörűbb az összes lény között.
Senki sem mondta nekem kicsiként, hogy csinos vagyok. Minden kislánynak kell mondani, hogy szép, még akkor is, ha nem az.
Az önmagát díszítő rózsa a kertnek is díszére válik.
Sohasem ismerhetjük meg a valóságot. (...) Minden szépségnek megvan az árnyoldala és mulandó.
Az egyetlen dolog, úgy hiszem, ami elviselhetővé teszi ezt a világot, a szépség, amelyet az emberek hébe-hóba előteremtenek a zűrzavarból. A festmények, a zene, a könyvek... Amelyik élet a leggazdagabb ezekben, az a szép élet. A legtökéletesebb műremek.
Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és az igazat, fontosabb, hogy megismerjed.
A csodásan karcsú derekak olyan maszkok, melyek pompásan elrejtik a műveletlenséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése